Az AHILA megalakulása és nemzetközi szerepének erősödése
Az Európai Latinamerikanista Történészek Társasága (AHILA) az 1970-es évek második felében alakult meg, elsősorban azzal a céllal, hogy támogassa az Európában zajló Latin-Amerika kutatásokat és segítse a Vasfüggöny két oldalán dolgozó kutatók együttműködését. Az első évtizedekben a szervezetnek európai tagjai voltak, a latin-amerikai kutatók társult tagként csatlakozhattak. 2002-ben a társaság megszüntette az európai és nem európai tagok közötti megkülönböztetést, és azóta az AHILA az egyik legnagyobb latinamerikanista történészeket tömörítő tudományos szervezetté vált. Kongresszusaira három évente kerül sor: Stockholm (1981), Firenze (1985) Szeged (1987), Lipcse (1993), Liverpool (1996), Porto (1999), Ponta Delgada (2002), Castellón (2005), Leiden (2008), San Fernando/ Cádiz (2011), Berlin (2014), Valencia (2017), Párizs (2021) és Nápoly (2024) voltak eddig a színhelyek.
AHILA Magyarországon
A 2027-es XXI. kongresszus megrendezését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közös pályázata nyerte el 2024 őszén a szervezet XX. kongresszusán Olaszországban. A 2027-es helyszín Budapest, az NKE Ludovika Campusa lesz. Magyarországon eddig egyszer került megrendezésre AHILA kongresszus: 1987-ben Szegeden. Mind az időpont – utolsó AHILA kongresszus a bipoláris Európában– mind a témája különleges volt: Egyház, vallás és társadalom Latin-Amerika történetében, 1492-1945. A kongresszus főszervezője, a Szegedi Tudományegyetem (akkor még József Attila Tudományegyetem) hispanistája, a magyar latinamerikanisztika meghatározó kutatója, Dr. Anderle Ádám lett 1987 és 1990 között az AHILA főtitkára.
A konferencia témái
AHILA kongresszust még nem rendeztek egyetlen közép-kelet-európai fővárosban sem. 2027-ben ünnepeljük a szegedi kongresszus negyvenedik évfordulóját, egyúttal az AHILA 50. születésnapját. A 2027. július 12-16 között megrendezésre kerülő kongresszust Latin-Amerika a történelemben: erőforrások és kihívások címmel hirdette meg az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara és az SZTE Hispanisztika Tanszéke, főbb témakörei pedig a következők:
1. Latin-Amerika a különböző történelmi korszakokban:
- A Kolumbusz előtti örökség;
- Gyarmati Amerika;
- A 19. század történelme;
- A 20. és 21. század gazdasági, történelmi és politikai fejlődése
2. Latin-Amerika gazdasági, történelmi és politikai kapcsolatai a világgal
- Globalizáció és gazdasági fejlődés, kapcsolatok a világgazdasággal;
- A diplomáciai kapcsolatok története;
- Az Egyesült Államok és a latin-amerikai országok közötti kapcsolatok története;
- Regionális és nemzetközi szervezetek, integrációs folyamatok;
- Latin-Amerika a hidegháború idején;
- Forradalmak és társadalmi mozgalmak, gerillák; Latin-Amerika kutatások Európában
3. Latin-Amerika: korunk kihívásai
- Migráció: történelmi kontextus és jelenlegi tendenciák;
- Regionális és kontinentális kihívások: kábítószer-kereskedelem, erőszak, szegénység;
- Energiaellátás biztonsága; Regionális biztonság;
- A katonai biztonság kihívásai;
- Környezetvédelmi kihívások;
- Oktatáspolitika;
- Emberi jogok
4. Sokszínű Latin-Amerika: antropológiai és kulturális reflexiók
- Filozófia, identitás és gondolkodás Latin-Amerikában;
- Latin-amerikai filmtörténet;
- Történelmi témák a latin-amerikai irodalomban: „alternatív történetek”;
- A művészetek és a tudományok története Latin-Amerikában;
- Amerika-közi és interkontinentális kulturális kapcsolatok;
- Történeti antropológia.
A rendezvény szervezőbizottságának az elnöke Prof. Dr. Szente-Varga Mónika egyetemi tanár; az AHILA közép-európai koordinátora és a szervezet irányító testületének tagja. A budapesti kongresszus szervezőbizottságának koordinátorai Dr. Csikós Zsuzsanna egyetemi docens, az SZTE Hispanisztika Tanszék tanszékvezetője és Dr. Tánczos Mariann adjunktus, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar munkatársa. A tudományos bizottság elnöke Dr. habil. Jancsó Katalin, koordinátora pedig Dr. habil. Lénárt András, a Szegedi Tudományegyetem docensei. A bizottság tiszteletbeli elnöke Prof. Dr. Fischer Ferenc (Pécsi Tudományegyetem).